Mindazonáltal útközben valahol elkezdtük elveszíteni az irányítást. Azok a technológiák, amelyekkel korábban a környezetünk felett akartunk uralkodni, ma már ránk hatnak negatívan: figyelemzavart okoznak, öngerjesztő, negatív spirálokat indítanak el, rossz szokásokat alakítanak ki, valamint rontják az alvásunk minőségét és időtartamát. Bármilyen erős is az emberi elme, ahhoz, hogy valóban kibontakoztathassa a benne rejlő lehetőségeket, ápolásra és gondoskodásra van szüksége, márpedig jelenleg a legtöbben mindkettőből hiányt szenvedünk.
A dopamin bioszintézisének útvonalai az emberi szervezetben
A rossz egészségi állapot, a káros szokások és a minket körülvevő technológia hatásai szinergikusan működnek együtt, és egymást erősítve egyre súlyosabb következményeket okoznak. Egyre nehezebben tudjuk élvezni a hosszan tartó figyelmet igénylő tevékenységeket, mint például egy könyv olvasását vagy egy film megnézését, ezért inkább közösségi média videókat pörgetünk a végtelenségig, kétségbeesetten próbálva jobban érezni magunkat, de végül mindig kudarcot vallunk. Amikor abbahagyjuk a görgetést, elménk továbbra is aktív marad, ami megzavarja a pihentető alvást és a természetes anyagcsere-folyamatokat. Reggel, amikor megszólal az ébresztő, felkelünk, és újrakezdjük ezt az ördögi kört, miközben továbbra is azt kérdezzük magunktól: mikor lesz végre jobb? Mikor lehetek újra a régi önmagam?
A keserű igazság az, hogy a legtöbbünk számára a válasz gyakran tűnik annak, hogy „soha”. Elménk, amelyet nap mint nap túlfeszítve, kimerült állapotban kényszerítünk működésre, hosszú távon megsínyli az alacsony minőségű életmódot és étrendet, a rossz alvás és a túlterheltség pedig tovább rontja ezt a képet, ezért egyre többen keresik a kiutat.

A bebörtönzött kriptomágnás, Sam Bankman-Fried „bölcs szavai”
„Megoldások” és azok hiányosságai
A ma elérhető vagy népszerű „megoldások” többsége nem sok értelmet nyer. Egyesek úgy próbálnak alkalmazkodni, hogy kevesebbet alszanak, vagy időnként teljesen kihagyják az alvást, amikor a terhek túl nagyok. Összességében, és különösen hosszú távon, ez rendkívül ostoba stratégia. Gondoljunk csak bele: mindenki tudja, hogy az alváshiányos állapotban végzett munka színvonala messze elmarad attól, amit kipihenten és motiváltan tudnánk nyújtani. Ráadásul számtalan neurológiai és orvostudományi kutatás egyértelműen bizonyította, hogy a krónikus alváshiány fokozatosan felhalmozódó idegrendszeri károsodást okoz. Az alvás az egészség egyik alapvető pillére. Ha azért áldozzuk fel, hogy lépést tartsunk a modern világ elvárásaival, azzal az ördöggel kötünk alkut, amit mi semmiképp sem ajánlunk.
Egy másik, úgynevezett „megoldás” a pszichoaktív szerek használata, hogy természetes korlátainkon túllépve többre legyünk képesek. Sokan azt gondolják, ez egy modern jelenség, amely a „tanulószerekhez” nyúló diákokhoz, vagy néhány elvetemült pénzügyi brókerhez köthető, mint a hírhedt Sam Bankman-Fried, a korábbi milliárdos, aki jelenleg 25 éves börtönbüntetését tölti. A valóságban azonban ez az elképzelés, hogy tudatmódosítók segítségével tarthatjuk a tempót a mind bonyolultabbá és versengőbbé váló világgal, egyáltalán nem új. Újra és újra elmeséljük ezt a történetet, de a vége sosem változik.
Talán a legjobb példa Jordan Belfort esete, akinek önéletrajza, A Wall Street farkasa, 2013-ban készült el nagy sikerű hollywoodi filmadaptációként. Első nézésre klasszikus történetnek tűnik: a gőg, az arrogancia és a mértéktelenség meséje, amely végül az antihős látványos bukásába torkollik. Ha azonban tudósként nézzük, egészen másként hat. Belfort (akit Leonardo DiCaprio alakít) leépülése, aki nap mint nap többek között quaalude-ok, kokain, morfium, ambien, valium, xanax és alkohol keverékén élt, hogy egyáltalán működni tudjon, kétségkívül szórakoztató, de egyben tragikusan kiszámítható is.
Az idegtudomány és a gyógyszerészet jelenlegi tudományos konszenzusa szerint nincs olyan szer, amely akár 150%-ra vagy 200%-ra is képes lenne feltornázni a természetes teljesítményünket. Ez önnön definíciójukból eredően lehetetlen. Azok az anyagok, amelyeket Belfort tőzsdeügynökként rendszeresen használt, nem tették őt sem okosabbá, sem jobbá, sem termelékenyebbé. A stimuláns típusú drogok valójában úgy működnek, hogy ideiglenesen átrendezik az agy dopaminrendszerét: vagy a dopaminreceptor-aktivitást fokozzák, vagy gátolják a dopamin visszavételét a szinapszisokban, gyakran mindkettőt egyszerre. Az eredmény nem egy „okosabb” elme, hanem egy idegen elme: olyan, amelynek prioritásai, érdeklődése és céljai már nem a mieink. Fontos megérteni, hogy a droghasználat valójában nem tesz minket „menőbbé”, „jobbá” vagy „okosabbá”. Ehelyett a neurobiológiánkat manipulálja, hogy torz, hamis képet lássunk önmagunkról és a teljesítményünkről.

A hideg, nyers valóság, ahogyan azt A Wall Street farkasa című könyv bemutatja, amelyre a film is épült
Az igazi önmagunk megtalálása a legjobb önmagunk megtalálása
Bevalljuk, hogy a kilátások meglehetősen borúsak. Próbáljuk a legjobbat kihozni magunkból egy olyan világban, amelyben a modern étrend, a rossz alvás, a technológiai függőség és sok más tényező hátráltat és visszahúz minket. Továbbá láthatjuk, hogy a törvényellenes, pszichoaktív szerek sem képesek eljuttatni minket onnan, ahol most vagyunk, oda, ahová szeretnénk eljutni. Ezt mindannyian tudjuk, és mégis, paradox módon, sokszor csak a rossz hírek tartanak minket életben: ez a keserédes irónia csúcsa. De vajon megtörhető valahol ez a körforgás?
Richard Thaler és Cass Sunstein 2008-as viselkedéstudományi bestsellere, a Nudge („Bökés”) pszichológiai és neurobiológiai kutatásokra támaszkodva mutatja be, hogy a tartós változás nem a puszta akaraterőre épülő, drasztikus átalakulásokból fakad, különösen nem azokból, amelyek tudatmódosító szerekre épülnek, és súlyos árat fizettetnek testünkkel, agyunkkal és józanságunkkal. Ehelyett arra mutatnak rá, hogy a valódi változás finom, környezetünket érintő módosításokból ered: apró döntési helyzetekből, amelyek segítenek megkülönböztetni, mi számít igazán, és mi kevésbé, és amelyek végül elvezetnek bennünket attól, akik most vagyunk, ahhoz, akiknek születtünk. Az általuk bevezetett alapelv, a „választási architektúra”, azon a felismerésen alapul, hogy az ember nem tökéletesen racionális lény: elfoglaltak, fáradtak, figyelmetlenek vagyunk, és sokszor automata üzemmódban működünk. Éppen ezért a leghatékonyabb egészségügyi beavatkozások nem a leglátványosabbak vagy legszélsőségesebbek, hanem azok, amelyek észrevétlenül illeszkednek a mindennapi rutinba, és fokozatosan segítenek abban, hogy többet hozzunk ki magunkból.
A lumiblunál olyan megoldást kerestünk, amely nem torzítja el az elmédet és nem változtat meg, hanem egyszerűen beilleszthető a mindennapjaidba. Így született meg a lumiblu. FOCUS: étrend-kiegészítő, amelyet szakértői csapatunk gondosan válogatott összetevőkből állított össze.
A FOCUS napi 2 kapszulája B1-, B6-, B12- és C-vitamint tartalmaz. A B6-vitamin és a B12-vitamin hozzájárul az idegrendszer normál működéséhez. A B6-vitamin, a B12-vitamin és a C-vitamin hozzájárul a normál pszichológiai funkció fenntartásához, valamint a fáradtság és a kifáradás csökkentéséhez. A formula emellett többek között citikolint, kolin-bitartarátot, L-tirozint, Bacopa monnieri kivonatot, foszfatidil-szerint, L-teanint és koffeint is tartalmaz; ezekről az összetevőkről a Tudomány oldalon olvashatsz részletesen.
Amikor úgy kezded a napod, hogy odafigyelsz arra, amire a szervezetednek szüksége van, nem csupán kipipálsz egy feladatot, hanem egy apró, de tartós szokást építesz. Ez a jó „bökés”: egyetlen egyszerű reggeli rutin, amely a kiegyensúlyozott étrend, a rendszeres mozgás és a pihentető alvás mellett a helyére kerül.
A lumiblu küldetése, hogy a tudatos jelenlét és a tiszta gondolkodás a mindennapok természetes része legyen. Maradj velünk!
Az étrend-kiegészítő nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, vegyes étrendet és az egészséges életmódot. A lumiblu. FOCUS koffeint tartalmaz (75 mg / 2 kapszula); gyermekek, terhes és szoptató nők számára, valamint magas vérnyomás esetén nem ajánlott. Az ajánlott napi adagot ne lépje túl!